2016. augusztus 16., kedd

Esőnap

Mert persze nem is mi lennénk, ha legalább egy napon nem szakadna a fejünkre az ég :)
A szerda volt az a nap, ami igen nehezen akart eltelni. Délelőtt még jó volt, mert bár fújt már a szél, de még kint tudtunk lenni focizgatni, pingpongozni, homokozni. Ez volt az egyetlen nap egyébként a nyaralás alatt, amikor sikerült egy ebéd utáni alvást is kivitelezni. Igaz, csak fél sikerrel, mert közben feltámadt a szél, és hol az egyik zsalut csapkodta, hol a másikat, majd egész délután zuhogott az eső. De úgy igazán, ömlősen.

Ez az egyetlen időjárás típus, az ömlő eső, amikor tényleg meg vagyunk lőve. Bármi egyéb az már jó. Egyszer beszélgettem egy anyukával, még az oviból ismerem, és azt mondta, hogy ők már csak úgy mennek a Balatonra, hogy amikor épp jó idő van, akkor foglalnak pár napra szállást, mert egyszer úgy megszívták, hogy pont egész héten rossz idő volt.
- Egy hétig esett?- kérdeztem
- Nem, csak nem volt kánikula. Nem tudtunk strandra menni. A Balatonnál meg mi mást lehet csinálni?

Hát néztem akkor nagyokat, mert mi mindig találunk valamit, kivéve, amikor ömlik az eső. Aztán olyan is volt már, hogy zuhogó esőben sétáltunk, esőkabátban-gumicsizmában, mert 3 napig esett, de ez ritka kivétel volt. Általában 1 napot szokott úgy esni, nem tudunk kimozdulni.

Most is, mint mindig, Marci volt a hibafaktor, aki hosszú ideig nem elfoglalható szobán belül, és akkor csak kiabál, verekszik, piszkálja a többieket, akik békésen néznék az olimpiát.
Hogy kicsit oldva legyen a feszkó, Feri kitalálta, hogy a plédről ütögessék a pingponglabdát az ajtónak. Én közben gofrit próbáltam sütni. Egyrészt, hogy melegítse kicsit a szobát a sütő, másrészt, mert mikor máskor, ha nem akkor.
De nem volt ez olyan egyszerű, mert a tészta csak második vagy harmadik módosításra sikerült olyanra, hogy nem ragadt bele a sütőbe. Kellett volna vmi bögrés receptet keresni, de ez nem jutott eszembe korábban.
Lekvárral, és nutellával-tejszínhabbal ettük. Hmmmm...., na ez nagyon jól esett. :)



Estére szerencsére elállt az eső, és le tudtunk sétálni a partra. És még a koncert sem maradt el :)
Na majd amikor Máté fog ott középen állni a hegedűjével! 
 Annak ellenére, hogy egész délután tejszínhabos gofrit ettek, este még leöblítették egy kis zsíros deszkával.


2 megjegyzés:

  1. Te jó ég, úgy megkívántam a zsíros kenyeret lila hagymával!!!!

    Már akartam kérdezni, kiolvastátok már a Rumini kapitányt? Tetszett a fiúknak?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most hogy mondod, eszembe jutott, hogy Milán lelkesen odakiáltott a pultban álló csókának, hogy "húúúú, a zsíros kenyér a kedvencem!!!!" holott nem is tartunk itthon zsírt, szóval csak sátoros ünnepekkor kerül a kezébe egy-egy karéjjal. :)

      A Ruminiből még van egy pici, de tetszik a fiúknak nagyon, csak most a nyaralások meg a sportesemények miatt lassan haladunk.

      Törlés